Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 310 )

lsünk’ heserűségében eszünkben forgatván ; ám« bár minő rendetlenségek voltak volna azok . ir* galrmsság’ kincsét csinálnánk rní magunknak azokból ai Isten előttj de novel azokat akartva hisudanrilam hagyjuk, az Isten öszvegyüjti azokat , és más egy kincset csinál nekünk belőlek, melly az a’ haragnak kincse , mellyről a’ Apostol szóllott: az a’ kncs , mellyet ő meg fog nyitni nekünk a’ kinyilatkoztatásnak nagy nap án ; az a’ kincs, mellyre ő pecsétet fog tenni, hogy se’ tunyaság, se’ feledékeny ség, még nem aksrt- va való is, legkisebb erőt se’ tehessenek rajta, és hogy az elménk , akaratunk ellen is a’ mi tulajdon cselehedetinknek tudó másától mindenkor, hogy úgy mondjam, elfoglalva jegyen.

Az a’ cselekedetnek tévelygésit illeti ; de ▼ agynak mások, mellyeket én torvény’ tévely- géninek nevezek : valóban, a mi nyomorúsá- punknak szörnyűsége az hogy az állításokban is bíbá unk mi ,és hogy bennünk lett felfordulás által úgy az okosságós emberről mint a’ keresztény emberről csinálunk magunknak lelkiisméreteket mellyeknek a’ mi okosságunk , ámbár melly kévésé kitisztuld a helyes legyen az , nem gátolhat/» magát attól , hogy ellene ne mondjon kötelességínhet hasznaink által regulázván kö- telességink felől természetiindulatinknak mozdulása szerént vélekedvén s végezvén ; azok iránt magunk' különös értelmét követvén , a’ szent világosságok na k mellyenét nékünk az is- tenitlsztelet szolgáltat, rövidségével a’ dolgokat úgy vévé» a’ mint magunknak tetszik csekélységnek és séminek mondván azt a’ mi voltaképp szükséges az üdvezségr’e ; a felől , a’ mi vétkes, csak a* világ’ »diáihoz képest tévén ítéletet: az az: csak azt tartviff Isten szerént vétkesnek , a mi a’ világ szerént’ vétkes ; tisztesség esnek 's szabadnak kéj zehen magunknak