Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j
( 4 ) és magok magokat az első (illésekre helyeztetnék. Mert azok a’ törvény tanító hamis Mesterek mindenkor olly lélekkel bírtak, hogy mindenütt akaiták magokat külörnböztetni minde- nütt akartak uralkodni , és szörnyű módon fejtettek hiuságos egy fellebb valóságot mellyról ók hízelkedtek magoknak és mell vei tápláltatott az ó nagyra vágyódások. De azoknak a’ magas «diáknak, és annak a’ szív’ felfuvalkodásának leverésére, mit cselekszik az Isten’ Fia? különös egy példában közönséges lec/két ád lel nékik, és annak a’ mennyegzói ebédnek példa beszédében ,*»’hol akarta, hogy alázatos egy sze- mérmetesség és magok ta rtása az utolsó (illéseket kerestesse velek , befoglal ó minden állapotokat, minden időket, az életnek minden környülál- lásit, ti' hol az alázatosságnak hátra nyomnia kell nagyra vágyódó kívánságinkat, és béihlel- nie nekünk bölcs és keresztény egy szemérme* tességet. JVÍikor a menr.yegzóre hívott atol, ne ülj az első helyre. Állítás , mellynek nem igen kellett szájok’ ízére lenni azoknak a’ kevély és nagyra tarló embereknek , kiket Krisztus Jézus oktatni szándékozott , és melly a’ mi időnkben nem igen jobban követ telik , se’ jobban gyakoroltatik a’ Kereszténységben* .Nagyoktól fogva kicsinyekig, és ezektől fogva legalább való sorsig, senki , vagy majd nem senki sincs, a’ ki többé vagy kevesebbé, maga álapotja szerént, felemelkedni ne kívánkozna , es a ki nem mondaná mint az az An“ gyal , ki az ő gondolatiban eltűnt ,felmegyek. JVlár , ki mondhatná ki, «z a’ kárhozatra méltó természeti indulat melly rendetlenségeknek volt mind ekkoráig eredete , és melly rosszakat o- koz még minden nap az emberi társaságban? Az kötelez tehát engem azon rendetlenségek-* V ‘ v
