Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 300 )

vagyunk.: de a’ mi csudálatos, és a’mi eleinte hihetetlennek lenni látszatna , ha azt a’ tapasztalás meg nem igazlaná, ugyanazon állításból, ruellyból szeretjük magunkat , halálosan félünk ’s kerüljük ismerni magunkat ; miért ? ím’ ez annak a’ szép oka , meilyet ád Sz. Ágoston : azért hogy tudjuk , hogy ismérvén magunkat és hogy ha mi reá jönnénk a’ mi nyomorúságunknak gyökerére, nem lehetne többé fenntartanunk a’ tulajdon szeretetet, melly mi rajtunk uralkodik, és országai a’ mi szívünkben. Onnan jön , hogy azon szeretetnek titkos su- garlása által távozunk attól az Önnönmagunknak isméretétól , és hogy az életben semmi sem bajosabb se’ alkalmatlanabb az embernek, mint Önnönmagába szállani, önnönmagáról eszmél- letet tenni , önnönmagát kitanulni ’s ítélni , a- zért hogy mind az nem czélozhat egyébre, hanem arra, hogy ótet megalázza , és következendőképen a’ magának tett hizelkedésének és ön* nönraagában való gyönyörködésének birtokát háborgassa. Az miudazáltal mind rend szerént való ; és csúfos dolog az , úgy mond Aranyszájú Sz. János, hogy egy értelmes teremtett állat soha nem isméri magát, és iszonyú rendetlenség , hogy soha nem ismérvén magát , mindenkor igazságtalanul szereti magát.

Mi fog történni tehát? iparkodjatok , Kedves Halgatóim , megfogni az 1 sten’ igazságának titkos értelmét. Az ó ítéletének első foganatja leszen visszahívni minket arra az önnönmagunk- nkk gyűlöletes és gyötrelmes ismérésére , és erőltetni végtére' bennünket , megeggyezni ön- »önmagunkkal a mi vagyunk mi , hogy hatalmat vegyen annakutána magának arra, hogy ellenünk mív elödjön egész kiterjedésében annak , a’ mi ő. Az emberi boldogságnak foly-