Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 11 )

Az az, bogy a’ ki szint’ addig érni akar, annak

tövisekkel ’s nehézségekkel teliyesúton kell járnia , de mind tövisekkel ’s minő nehézségekkel ? Értsétek meg.

Az az, hogy a’ ki arra az állapotra érni a- kar, a’ h >1 a’ nagyra vágyódás annyi kellemetességeket képzel magának, »űriek ezerrii eggyeiif lóképen kínos, és hajlandóságival ellenkező o- \ ásókkal kell élni; hogy annak meggondolásokkal ’s tanulással kell magát bésánczolni,gondolatokat gondolatok felett, szándékokat szándékok felett forgatni , minden cselekedetit kiczirkalraozni , Szüntelen ’s örökké való rigyázással , akár magá* ra akár másökia lenni. Az az, hogy a’ ki eggye- dül egy természeti indulatot , melly azon állapotra magát felemelni keresi, megelégiteni akar, annak ki kell tenni magát arra , hogy minden természetiindulatoknak prédájává légyen : mert vágyon-e bennünk azok közül csak egy is , mellyel a’ nagyra vágyódás ellenünk ne támasz- szon \ nem e’ az az indulat , külömbféle kör- jayulállások s érzemények szerént , mellyektől megindítatott , már keserves hosszúságokkal keserít , már halálosabb ellenségeskedésekkel megmérgesít, már erőszakosabb haraggal felgyűl- laszt , már mélyebb szomorúsággal elnyom , már Jegundokabb nehéz gondolatokkal elszárít már kegyetlenebb irigységgel emészt minket . nem-e szenvedtél az egy lélékkel mint egy pokol’ nemét, és mészárolja azt ezerni belső ’s házi hóhérok által? Az az, hogy ha mi arra az állapotra jutni, és útainkat elzáró minden akadályokon keresztül magunknak útat nyitni akarunk, háborúba kell esnünk a’ vetekedő társainké kai, kik szint’ úgy arra igyekeznek mint mi, kik minket kinyilatkoztatnak a’ mi fortélyink- ban , megháborgatuak szándékinkban > let^rtp?*-ví •