Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i
( Sí ) zására. Még az sem elég néki arra, hogy megerősítse a’ szegényeknek a’ gyámolyt, mellyel ő szerzett nékik ; hanem megakarván előzni a’ hamis magyarázásokát, mellyek fogásul ’s megvonásul szolgálhatnának a' fösvénységnek , és meg nem határozván hagyományának kötelességét bizonyos utolsó ’s ritka szükségekre , kiterjeszti Ő azt a'közönséges , és jelen való szükségekre , annyira érzékeny ő az ő szegényinek ügyeire , és annyira látszik szívében fekünni , hogy megsegíttessenek ’s gyámolíttassanak azok. Itten kell tehát nékem, Sz. Lélek igéivel élvén , felkiáltanom : A’ te gondviselésed , A- ty ám, igazgatja. (A) Igen is Uram, ámbár melly keményen látszatol te másképen bánni a' szegénnyel, nyilván való dolog az, hogy vagyon a’ mennyben egy gondviselés , melly gondolkodik Ő felőle, melly vigyáz ő reá, melly munkálódik ő érette, és ha annak a’ gondviselésnek gondossági haszontalanok ’s foganat nél" hűl maradnak, ah! Atyámfiái, az az, a’ mi* nek reszkettetnie kell titeket , azért hogy az a’ ti vétketek, és hogy az leend a' ti kárhoztatás- toknak oka: mert úgymond Sz. Ambrus Püspök, ha elvenni a’ gazdagtól a’ mit ő bír, vitathatatlanul Isten’ gyúlölségére *s örökös bosszúállásira méltó vétek, nem kisebb igazságtalanság az Isten előtt megtagadni a’ szegénytől azt , a’ mit ő titőletek vár , és a’ mit ti megszerezhettek néki. Legyen akár hogyan az az őszvehasonlítás, és mi több vagy kevesebb nem visgáiván, tel* lyes bizonyossággal mondom én , nektek pedig soha el nem kell felejtenetek azt, hogy az Isten’ ítéletén eggyikéről szint’ úgy mint másika* (A) Sáp. 14. 5.
