Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

( 47 )

erkölcs, és szabadosság diadalmaskodtak. Mert e/ek, Keresztények , azok az álnok ’s ravasz mesterségek , mellyekkel élt az ördög , és az mind a' képmutatásnak örve felett vagyon fun- dálva. Tele vagyon a' világ azokkal a’ képmutatókkal , mondá a’ szabadéletű; ók mi köze- pettünk vágynak, és mi Ő közöttök vagyunk; de mi nem ismérjük őket, és nincsen más, a’ ki megkülömböztethesse őket , hanem az Isten , ki a’ szíveket megvisgálja. Mit tudjuk mi, ha azok a’ jó erkölcsök, mellyek olly magasra felemeltetnek, és nekünk formául élőnkbe tetetnek , nem-e mind azon festett képmutatásokból valók mellyeknek csak szép képek, ’s bizonyos fényességek vagyon ? E képen mondom, okoskodott, és okoskodik még minden nap az istentelen: melly által, a’ mint én rneg- sajdítottam , akarja magát védelmezni a’ bizonyságtól, mellyet a’ jámborság tészen ő ellene, és gondolja jussának lenni arra, hogy azt hátravesse, mivel hogy mihelyest az gyanúságos , elveszti minden hitelességét , és bévetethetet- ]en többé az ő Ítéletiben. Én pedig azt tartom , hogy a’ szabados abban, és a’ többiben mindenben rosszul okoskodik; és az ő okoskodásának felforgatására, egyszerre megtámadom én annak mind következését mind állításit, Kettoztessétek meg kérlek, figyelmetességteket. Mert meg akarok én előbb eggyezni a’ szabadossal az állítások felől , mellyeket ő teszen , ámbár melly rövidségesek legyenek azok a’ jámborságnak, megengedem én , hogy nincsen igaz jámborság a’ világban, vagy hogy nincsen más hanem kétséges jámborság , behozhatja-e ó onnan azt, a’ mit ő behoz, hogy t. i. nem kell tehát néki egyebet tennie , hanem megmaradnia az ó gyönyörűségeknek indúltt, ’s spr'’