Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i
< 3* ) hezni róla; azért hogy távol légyen hogy meg-» újítaná magának annak képét, kitörűli inkább a’ mennyire lehet, és keresi eltávoztatni azt, mi történik ! vagyon nékünk a’ felól igen természet szerént való rajzolatunk , és igen nevezetes , de egyszersmind igen rettenetes példánk a’ Szentírásban. Tudjátok ti mi volt mondva Boldisárról: ez a’ Babylonnak Királya nagy iakadalmat szerze, a’ hová az egész ö Udvara hivatalos vala : (A) mind akkoráig meg nem fertóztette még az a’ Fejedelem a’ szentelt edényeket, mellyeket az o Atyja Nabukodo- nozor elvitt a’ Jerusálemi templomból; mind akkoráig nem tette ó azt a’ bosszúságot Izrael’ Istenének; talán, félt tóle, talán szívének mélységében tisztelte ótet; de a’ dőzsölésnek heves« ségében nincsen többé az a’ tekintet , melly ótet letartóztassa, és a’ vakságban, mellybe bé merült , azt akarja , hogy hozattassanak elöl azok a’ szent edények , és legalább való szolgálatokra fordítassanak. Az ö példája maga után búza az egész gyülekezetét ; rendre isznak u- ^yan azon edényekből, mellyek sohasem voltak hasonló használatra rendelve, és mellyek- nek csak az igaz Isten’ tiszteletére kellett szol- gálniok ; nem emlékeznek meg ók többé másról , hanem csak azokról &z arany s ezüst Istenekről, azokról az érez , és vas Istenekről, azokról szintén a’ fa , és kó Istenektől, mellyeknek a’ népeknek hamis istenitisztelete oltárokat állított fel: (B) Az Úr azomban látta mind azokat az istentelenségeket; láthatatlan volt Ő azoknak a’ fertóztetőknek , de ők nem voltak azok o néki: tíoldisár tapasztalta azt nagy hamar, és melly iszonyodás szállotta meg óiét, mikor (AJ Lan.j. 1. (B)Jbid.v. 4. hir* J
