Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 9. könyv (Pest, 1815) - 10.047i

( 29 4 )

inelly szókkal bizonyította az iránt nehezteled sót: értsétek meg azokat, kedves Halgatóim , és kiki sorsához képest csináljon magának a- zokból regulát életének folytatására. Ah! Szent- séges Atyám, mondá néki, szenvedd meg szabadosságomat , mivel az Isten tönnön magadért súgja bé azt nékem : sokat munkálkodói te, tudom én azt; de ha szabad azt az iidvezséges intést adnom néked , meílyet Jetro adott Moy- sesnek, emészted Te magadat olly gyüm őlcs- telen s hiúságos munkában, melly néked szép színűnek ’s nagy értékűnek lenni látszatik. És micsoda bolondság folytatá ó , örökkön a’ világban , és a’ dolgoknak zajgásában élni , szüntelenül feles emberektől , alattomba való emberektől , indúlatosságos emberektől megszállatva lenni; mindenféle dolgok’ űzésében, elítélésében, más dolgainak elintézésében, a’ panaszok, meghalgatásában , parancsolatok’ kiadásában, magához való bocsátásban, ’s tanácstartásban napokat ’s esztendőket tölteni , a’ nélkül , hogy megvisgálja Isten előtt az ember , ha véghez viszi-e azt mind az ő törvényének igazsága ’» kívánatba szerént ? Megengedem , hogy te első vagy e visszaélésnek megsiratásában , de haszontalanul siratod azt, ha nem szorgalmatos- bodol annak megjobbításában. Megvallom, hogy e’ visszaélés, ámbár minő visszaélés legyen az, meg is fárasztja a’ Te békeséges tűzésedet, de Isten ne adja hogy ebben jóvá hagyjam békeségestűrésedet. Mert egy né- melJykor sokkal dicséretesebb kevesebbé tűrő- nek lenni: csalatkozás pedig azt gondolni, hogy vaktában által adván magát a’ világnak, és megfelejtkezvén a’ lelkének gondjárol, megszerezze magának «z ember érdemét a’ béker*