Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 8. könyv (Pest, 1815) - 10.047h
( i6 ) kartva való tudatlansága által. A' házi gazda nem akar a’ felól unalmas visgálásokba bébo- csátkozni, és a' cselédek, kik azt roegsajdítiák, és kik magokat az Urok’ szemeitől bátorságban lenni hiszik, semmi mértéket tiem tartatlak: elhagyják ók az Istenitiszteletnek minden köte- lességit ; büntetetlenul által hágják az Anya- szentegyháznak minden parancsolatit ; se' imádságot, se' Sz, Miséket, se’bojtokét, se’ Szen- cségeket nem gyakorolnak: onnan minden ga- rázdaságokra vetemednek , mind addig, még valamelly világosságra nem jönnek, hogy azt végtére a' házi gazdának ne lehessen nem tudnia. Ha én azt tudtam volna, mondja ó akkor, ha megtudtam volna azokat a’ hatalmas- kodásokat vagy azokat a’ dobzódásokat megorvosoltam volna azt. Ha te azt tudtad volna ? felveszi ismét Sz. Bemard ; de miért nem tudtad te azt? de nem kellett-e néked azt tudnod? de nem tartoztál e' kitanulnod azt? és micsoda serénységet tettél annak megtudásában ? Csúfos dolog, hogy mind az történt légyen a’ te llázadnak kerületében , körületted , és majd nem szemeid előtt, és hogy te légy az utolsó, ki a’ felól beszélleni halljál, és kinek arról tudomásod legyen ! A’ mi még vétkesebb, és annyira közönséges, ím’ ez az: tudja az ember mi módon viselik magokat a’ cselédek, minden nap hallja reájok a’ panaszt, és önnönmaga is jól észbe« veszi azt; mindazáltal semmit sena szólt, és eltűri ókét; azért hogy egy szolga egyébaránt mindenre alkalmatos, és az Urára való nézve megvagyon néki minden szükséges serénysége ’s frissesége , félne megbántani ötét, és attól tart, hogy máshová ne szegődjön ; azért hogy egy szolga engedetlen , és megdorgálván ötét izet-
