Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g

( 84 )

Ámbár mi módon kívánom én itten kimá- gya/ázni magamat, Keresztények, nem szándékom nékem , enyhítő szereket keresnem arra , hogy a’ mostani esztendők’ századjabéli eretnekeknek vélekedését, a’ hitnek ereje 's foganatossága iránt, az Anyaszentegyháznak tanításával öszveeggyeztessem , mivel Sz. Ágoston arra tanít engem, hogy a’ tévelygés, és igazság között nincsen egyéb közben, hanem vallása az egyikének, ’s megtagadása a' másikának. A’ mostani eretnekeknek vélekedése , mondjuk jobban, tévelygése , az az, hogy a’ hit egyedül maga megigazol minket az Isten előtt ; hogy a’ jó cselekedetink ámbár melly tökélletesek le* gyenek azok, semmiben sem használnak az üdvezségre; hogy ?z Örök élet nem adatik né- künk jutalomul, hanem merő örökségképen; melly örökséget megérdemelhetjük mi , és mellynek birtokába belépünk , a’ nélkül hogy valamelly just nyertünk volna arra. Hlyen az eretnekségnek beszéde; de ina’ ez a' hité magáé. Mert hitnek ágozatja az, hogy a’ hit e- gyedül nem elegendő arra , hogy üdvezítsen minket; hitnek ágozatja az, hogy a’ jó csele- kedetinknek egy részét kell állatniok a' mi iga- zulásunknak; hitnek ágozatja az, hogy azon jó cselekedeteknek erejében törvényes just nyerünk mi a' dicsőségre, mellyet készít nekünk az Isten, és hogy az a’ dicsőség, Krisztus Jézus malasztjának csudálatos egy foganatja által, egyszer smind , a mint Sz. Ágoston magyaráza ki magát, mind az Istennek ajándéki, mind pedig az embernek érdeme.

Mindazonáltal , Keresztények , a' nélkül hogy bébocsátkozzak egy vetekedésbe, melly sem az időhez, sem a’ gyülekezethez, a’ hol beszéllek , nem illik , élőtökbe teszek, én nem