Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g

( b )

hogy kínszeríttetik ókét kíntelen ’s kelletlen egy hivalkodásban hagyni , a’ hol szomorúan töltik napjaikat, és olly homályosságban, a’ hol az o születések , nevek , személy szerént ■való érdemik eltemetve maradnak? micsoda bú bánat, micsoda nyomorúság az, midőn egy váratlan eset, egy véletlen halál egyszerre elragadja a’’gyermekeket, kiket az ember szeretett* és kik felól sokat tartott ; kikre kellett volna néki nagy örökségeket s nevezeteket által tennie, és kiknek kellett volna lenniek egy ház' gyámolyinak , melly elesik ő velek , vagy nagy hamar utánnok elfog esni! Már, tudjátok ti, ha ritka esetek-e azok a' világban , mellyekból semmi következést ne lehessen ki hozni; és tudjátok azt, a1 mire a’ felól olly közönséges tapasztalás tanított, és minden nap tanít benneteket.

De a' mit ti még jobban tudtok , azon okból hogy az még közönségesebb, az az, hogy sokba telik a’ szülőknek engedetlen gyermekeket nevelni, rosszúl születeti, gyermekeket helyre hozni idontalan , és ostoba gyermekeket feltartani, háládatlan ’s embertelen gyermekeket rnegholdítani, eltévelyedett , és természeti indúlatiknak elhagyatott gyermekeket, zabolátlan ’s tobzódó , tékozló ’s pazarló gyermekeket kötelességekre vissza vezetni. Nem-e rakva vágynak azzal a’ Nemzetségek? és mi közönségesebb annál ? Mondom , engedetlen gyermekeket, olly gyermekeket, kik mindenkor készek ellenek támodni a’ bölcs intéseknek, rrel- ]yek nékik tetetnek , és az üdvezséges oktatásoknak , mellyeh nékik adatnak: rosszúl Született gyermekeket , kiket minden ó hajlandósá- gik rósz erkölcsre fordítanak , és kiknek semmi kereszténységnek * sött becsületnek is , érzé