Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g

( 51 )

Tudjuk mi ezt mind elmélkedésben , de cselekedetben külömbséget teszünk ez, és más szentségek között. Amazokra, elkészül az ember , megkeresi az Istent, istenes érzékenységeket vészén fel; és abban keresztényül mívelo- dik: de ha a’ szentségről, mellyrol beszéllek vagyon a' kérdés, azt mondanátok ti, hogy az az életben meghatározatlan , és tellyességgelf szentségtelen egy dolog légyen, mellyben se’ az Istennek se’ az istenitiszteletnek semmi része nincsen. Házasságra lép az ember merd emberi tekintetekből, a’ nélkül, hogy azért legkisebb lelkiisméreti furdalási legyenek néki; felveszi azt az Oltár’ talpánál bűnnek jelen való állapotjában; és ámbár az vitathatatlanul szentségtörd egy fertoztetés legyen , alig vagyon néki az iránt valamelly kecseskedo gondolatja azért hogy töbnyire nem is tudják ezt a lelki- ismeretnek czikkelyét. Már, kedves Halgatóim, hogyan lehet annakutána megigazlania magát az embernek az Isten előtt? Mert ba akarjátok, hogy kimondjam néktek a’ felől a’ gondolatomat i a’ legnagyobb rendetlenségek közűi, mel- lyek a kereszténységben mostanában uralkodnak , egyike az az: nem tekintetik, ügy tetszik ottan többé a’ házasság mint egy szentséges állapot, hanem mint ama’ múlandó dolog, ’s mint merő szerződés, Kicsoda az, ki értekezzen az Istentől ez élet’ rendének felvételére? Kicsoda az, ki ezen állapotot úgy tekintse, mint egy szentségnek állapotját, a’ hová hívja Ötét az Isten? Kicsoda az, ki ezen sorsot válassza, örök eléveelrendelését ’s üdvezségét tekintvén ? Meg mondjam ? a’ pogánvok is ebben a’ czikkelyben nagyobban istenfélők, leg- alább bölcsebbek ’s értelmesebbek valának. Ha a’ házasság nem volt ő köztök szentség, nem