Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g

( 33Ó )

alhat; hogy méltó az embernek maga jussait védelmezni; hogy fenn kell tartani maga mine- müségét; hogy a’ becsület elidegeníthetetlen egy jó, mellyről kinek kinek felelnie kell Ön- nönmagának, és hogy ellene nem mondhat annak , a’ nélkül hogy elveszejtse magát. Ha hűségesen megbecsülném az én Üdvezítcimneli békességestűrését az üldözésekben, és a' keresztfán, mind másképen okoskodnék én; megindulás nélkül venném fel a’ boszúságokat, könnyen elfelejteném , örömest megbocsátanám azokat, jót adnék vissza a’ rosszért, boldognak tartanám magamat, ha másoknak engednék : miért ? azért hogy megeíőztetett volnék e’ gondolattal, hogy az mind becsületemre válik nékem az én Istenemnek példája után. De mikor az én Istenem’ példájának botránkozása rajtam munkálódni kezd , azonnal érzékeny vagyok a sérelemre, meghajthatatlan vagyok a’ bocsánatra, kemény, és irgalmatlan szívet veszek fel az én ellenségimhez, nem szerethetem okét, nem nézhetem okét, azért hogy nincs nékem többé semmim, a’ mi engem azokkal való eggyesűlésre reávigyen, se’ a’ mi azon eggyesűlést könnyebbítse.

Azonképen , kérdés vagyon felűlhaladásá- ról egy emberi tekintetnek, melly minket meggátol attól, hogy megadjuk az Istennek a’ tiszteletet, mellyel tartozunk néki? az a’ keresztnek , és a’ kereszt’ megaláztatásinak botránkozása el nem hibázza bésúgni nékünk ezer fogásokat, mellyek letartóztatnak minket, és belso- képen bémondani nékünk , hogy úgy kell embernek élni a’ világban, a’ mint a’ világ él; hogy az Ő istenitiszteletét hozzá kell alkalmaztatnia a’ sorsához ; hogy kerülnie kell minden külömböztetést, ’s minden különösséget; hogy

az