Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g

( 327 )

bogy a’ keresztet, mint ama' édesgető eledelt, tette elejek-be az embereknek hogy kövessék 6- tet , hogy a' raegvettetésnek szeretetét a’ világnak minden tisztesség! felett felemelte ; én pedig csudalom mind azokban az b tanácsának mélységét; mert mit lehetett néki jobbat tennie mivel arról volt a’ kérdés , hogy üdvözítse a* világot megújítván azt, mint megrontania a'világnak fajtalanságát , a’ világnak kevélységét•, hogy magát a’ világot megújítsa?

De mi szükség volt annak a' lelkek’ Orvosának önnönmagának bévenni az orvosságokat , mellyek a’ mi nyavaláinknak gyógy itására szűk» ségesek voltak ? mi szükség' volt néki szenvednie , és semmivé lennie ? Szükséges volt az * Keresztények , hogy az ó példája arra vigyen minket , hogy mi önnönmagunk éljünk azon orvosságokkal ; a' nélkül , azon példa nélkül , melly azokat enyhíti , eltűrhettük volna-e azoknak keserűségét ? Ha o magának vette volna a’ kellemetességeket, és mi nekünk csak a keresztet hagyta volna , mit gondoltunk volna mi ezen osztály felől ? Abban a’ szándékban , melly» ben ó volt , hogy hitelt csinálljon a’ szegénységnek ’s alázatosságnak , mellytől a’ világ annyira irtózott minému foganatossabb találmánnyal élhetett volna 6 , mint hogy felszentelné azokat a’ maga személyében , a’ végre , a’ mint helyesen mondja Sz. Ágoston , hogy az embernek alázatossága melJy magában erőtlen , ta- lálljon az Isten’ alázatosságában mivel gvámo- lítsa s mivel védelmezze magát a’ kevélységnek ostromi ellen. De mind ezek után fogjátok ti mondani nékem: igen kevesen vágynak még, kiknek tetszenek azok az állítások. Nem arról vagyon itt a’ kérdés , ha kevesen-e vagy sokan vágynak azok. A’ szándékról vagyon a