Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( 79 )

’s emberré lévén , utálatosabbá ’s megbocsátha- tatlanabbá tette az ember’ bűnét , mint önnön magában volna. Igen is , kezdi újra Arany szájú Sz. János, az következik és annak kell szükségképén következnie. De mi tehát, e’ Titoknak következésében , vétkesebbek vagyunk mint lettünk volna ha a’ mi első megvesztegetésünk’ állapotában maradtunk volna ; semmi nem vitathatatlanabb , s nem igazabb. De Krisztus Jézus’ Megtestesülése kárunkra lesz tehát nekünk , mikor elhagyjuk magunkat a’ mi megtartóztatlanságunknak, azt az egész Szent írás hirdeti néktek. Ah ! Keresztények, talán vágynak köztelek olly hálátlanok, ’s oily érzéketlenek az Istennek jótéteményire , hogy óhajtják, ne becsülte volna meg őket Isten an* ny ira, talán hitetlenségek szintén addig megyen, és ha rajtok állana a’ két rész közül eggyiket vagy másikát választani , talán ellene mondanának annak a’ dicsőségnek hogy Krisztus Jézushoz tartozzanak , csak szabad lenne nékik büntetlenül eleget tenni rendetlen kívánságik- nak, és azáltal felszabadíttatnának a’ kötelességtől , mellyet az a’ Titok reájok vett , hogy rend szerént éljenek. De az nem függ többé sé’ tőlök, se’ tőlünk hogy az úgy legyen és nem függ többé magától Krisztus Jézustól is hogy megszűnjön az lenni a’ mi ö mi nékünk. Legy ünk mi szabad életűek a’ mint akarunk , mindenkor az ő Atyafiai leszünk test szerént szinte’ poklokban is: ha valaha kárhoztatunk az Istentől annak jegyeit viselni fogjuk és azok a' testnek rendetlenség], ha nem akarjuk is örökkön fognak venni tőle kárhoztatásnak különös okát vagy megszerzését.

Talán , kedves Halgatóim azok a1 rendetlenségek már eloltották hiteteknek legelevenebb