Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f
( «* ) vissza önnönmagunkra. Vegyük fel Krisztus Jézusnak és Szűz Máriának érzeményit akarom mondani, tegyük magunkat, a’ nagy Apostolnak állítása szerént, ugyanazon készületekbe, mellyekben voltak Jézus Krisztus és Szűz Mária a’ megtestesülésnek szempillantásában. Mert íme, kedves Halgatóim , mit hirdet nékünk a* megtestesülésnek Titka : az alázatosságnak lalli ét, gyakorlását, tanulását’s legfőbb tudományát, ’s érdemét. A’ Pogányok, monda Sz„ Jeronymos, nem voltak , nem is lehettek alázatosok egyébként, hanem csak az okosság által ; de nékünk , kik hívek vagyunk , azoknak kell lennünk mind okosság által mind pedig isteni tisztelet által. A’Zsidóknak nem egyébért volt szükségek az alázatosságra, hanem hogy engedelmeskedjenek egy Istennek ki nékik mindenkor nagynak látszatott, és a’ ki előtt retteg- niek keleti; de nékünk, mint Keresztényeknek azért* vagyon szükségünk az alázatosságra , hogy szolgáljunk egy Istennek ki kicsinnyé lett és a’ kihez nékünk hozzá kell alkalmaztatnunk magunkat. A’ mint hogy a’ Mária’ alázatosságának mélysége maga után vont második egy mélységet, melly az Isten’ Fia megalázásinak mélysége, szükséges, hogy az Isten’ Fia’ megalázásinak mélysége harmadikát vonjon maga után mi bennünk, és hogy a’ keresztényi alázatosságnak gyakorlása által megszenteljük ma* gunkat, hozzá adjuk az önnönmagunknak a- kartva való kiüresítését ahoz az Igének csudálatos kiüresítéséhez, hogy a’ kettőből egy egész legyen melly nélkül hitünk tanítja, hogy nincs üdvösség mi érettünk, mivel hitünk tartja, hogy a’ megtestesült Igének kiüresítése felemeli a’ miénknek érdemét, és hogy a’ miénknek a’ meg*