Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( 44 )

pompás életben , a’ szüzességet a’ gyönyörűségekben, a’jámborságot a csempességekben , és a’ világnak faijában való foglalatosságiban: mondom én néktek vigasztalástokra , hogy gondotok lévén Krisztus Jésus szegényire, és szolgálván nekik megfogjátok jobbitni kényesség- teket az ő nyomorúságiknak látása által a1 ti faiuságtokat a’ szolgálatok által, mellyeket tenni fogtok nékik, a’ ti hidegségteket ’s ahitatosságta- lanságtokat a’ gyakorlásnak szentsége által; és hogy nem tekintvén a’ ti állapototoknak vesze- delmit is e’képeu élvén azon malaszttal, és mivé- lódtetvén azt az Istenért, megfogjátok azt tartani önnonmagatoknak. És mit használ nékünk , Kedves Halgatóím, bírnunk azt az oJly drága malasztot , és semmiképen nem élnünk avval i E’képen becsülte meg. tehát Mária a’ ma- iásztot, és e’kepen köll nékünk megbecsülnünk azt. Midón Tertulliánus az üdvezséges bizat- lanságról beszéllett mellyel kell lennünk Önnön- magunkhoz, hogy ójjuk magunkat a’ bűntől, szép egy szótt mondott t. i. hogy az embernek feldme akkor tisztelet és becsület,mellyet az ember erőtlenségének látására és az istenitiszteletnek lelke által * alázatosan, tesz az Istennek, a- zért hogy valóban semmi nem tisztességesebb Istennek mint az az ember’ óvása ’s vigyázása nem csak arra , hogy meg ne bántsa Istenét, hanem hogy akartva Jegkissebb veszedelmében se’ forogjon annak, hogy a’ malasztot elveszítse. És ugyan azon Tertullianus bővebben kifejtvén goudolatját bizonyos bűnösök példájában , kik rendetíenségikből ’s boldogtalan alkalmaikból, mellyekben forgottak , kiköltözvén, örökre, ’s jó lélekkel ellene mondanak azoknak; hasonlók azokhoz , kik hajó törésből kiszaba-