Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( 354 )

Ítélete, mellyen által kell mennetek, és melly meg fog győzni, szégyeníteni 's kárhoztatni benneteket. Előzzük meg azt, kedves Halgatóiin ; és megfogván, hogy csak mi rajtunk áll elfordítanunk magunktól azt a' szomorú boldogtalanságot, mellyel mi fenyegettetünk , szeressük annyira magunkat, hogy azt ne vonnjuk kész akartva magunkra. Ha mi nem vagyunk még Szentek és ha semmi sem vagyunk is kevesebbé mint Szentek , óhajtsuk hogy azok legyünk kérjük hogy azok legyünk, tegyünk meg minden szükséges készületeket hogy azok legyünk. INI ért, úgy mond az Isten’ Fia, boldogok azok kik éhezik 's szomjúhozzák a Szentséget és igazságot; (A) miért.'* az az igaz , égő, ’s foganatoskívánság ösztönözni fogja őket, hogy erősen s állandóúl munkálódjanak azon , hogy megnyerjék azt a’ jót, mellyet ők óhajtanak, és melly vitatás nélkül minden javak közül legbecsesebb.

Az, Felséges Király, a’nagy értékű gond az első gond , mellynek kell elfognia a Királyokat oily jól mint más embereket és nemi- némúképen nagyobban is , mint más embereket. Akárkik legyünk mi; minnyájunknak egy közönséges kötelességünk vagyon arra, hogy megszenteljük magunkat. Hanem igaz az hogy a’ Nagyoknak különös kötelességek vagyon arra , és nem félek mondani , hogy az a' különös kötelességek a’ Nagyoknak, niég szorosabb Felségednek. Az nem elég, és miértnem fogom én mo nd ani, hogy vagyon néked arra kötelességed, melly néked személyed szerént való, és senkit mást nem illethet, hanem Teged ? A z a’ kötelesség , Felséges Uram melly néked olly

(A) Matth, 5. 6,