Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 6. könyv (Pest, 1815) - 10.047f

( *7 ) > az Istenben. Mire vagyunk mi érzékenyek, ] neoi vagyunk ezen két drága hasznokra? A- z í malasztnak erejével melly minket megszen- t- istennek Fiai vagyunk mi. Azt nyilván je­lentet ?e nékünk az Apostolok közül az, ki job­ban tudósíthatott minket a’felöl, és kinek ez a’ titok meg volt jelentve, mikor 6, mint szerel­mes Tanítvány, az o Mesterének ölében nyu­godott. O a-z ki nekünk azt a* mi fogadott fi- úságunknak törvényes nevezetét kezünkbe adta és ki megtanítván minket hogy mi vagyunk mi az ó Evangéliumának fundamentumául teszi hogy hatalom adntott nékünk minnyájunknak arra, hogy Istennek Fiai legyünk. (A) Az, pe­dig hitünk ágazatja , hogy az a’ hatalom volta- hépen hozzá kötve vagyon a’malaszthoz , melly- ról én beszéllek. Ha mi tudnánk megbecsülni az Isten’ajándékát, ha a’ bűn nem vakítana meg minket annyira , hogy elvegye tőlünk a mi tulajdon nagyságunknak érzernéhyét abból a* malasztból tennénk mi minden dicsőségünket eggyetlen egy gondolat, melly elfoglalna ben­nünket, és mellyen valójában megindulnánk, az volna, hogy becsüljük magunkban azt az Is­ten fiainak minéműségét, hogy azt fentartsuk magunk viselete által, hogy azt elejébe tegyük minden világ’ becsűletinek, és száljunk gyak­ran magunkba, hogy e’ szent eszmélletet te­gyük : mi vagyok.én Isten előtt, ’s az Istennél ? Meddig én az ő malasztjának állapotjábart va­gyok : jusom vagyon arra, hogy őtet Atyám­nak híjam , és ő , ámbár Isten legyen , akar en­gem Fiának ismérni. Azt becsüli bennem, és azt kell becsülnöm nekem, hogy dicsekedjem ’s bízzam benne. Minden egyéb nevezetek; vagy (A) Joau. j, i®.

Next

/
Thumbnails
Contents