Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 4» )

ték az ö neve Jesusnak. De vállyon miért köttetett hozzá, kérdezi Sz. Bernard Apátur, a’ Környűlmetéléshez ez az olly fölséges név ? mert úgy látszik, hogy a' Környulmetélés ahoz illik inkább, a’ kinek üdvözíttetnie köll, mintsem magához az Üdvözítohez : (A) Minémú köetlék vagyon tehát e’ két titkok között? Miért várattatik, hogy a’ Gyermek környulmetél- tessék a’ végre , hogy föladasson néki az Üdvözítő név ? és mi köze lehet az Üdvözítő névnek a’ Gyermek’ környúlmetélésével ? Ezt a’ fontos kérdést szándékozok én kifejteni, és az fog fundamentomúl szolgálni e' beszédnek, mellyben a’ Kereszténységnek leginkább volta- képen való igazsági felöl oktatnom köll titeket. Szükségem vagyon azért nékem onnan fölul- rúl való segítségre , nem nyerhetem meg pedig azt jobban , mint esedezése által annak , ki a1 malasztnak tellyességét vette.

Hogy megfogassam veletek előbb a’ titkot, mellyet ünnepiünk, és arról helyes adiát adjak néktek, jelenné teszem én magamnak e’ mái napon az Isten’ Fiát két külömbözó minému- ségek alatt, mellyeket a’ Szentírás tulajdonít néki, és mellyek , az ö személyében eggyesul- tek lévén , ha merem e’képen kimagyaráznom magamat, az egész ö hitvallásának tsínnyát módját kidolgozták. Mert szemlélem én Ótet Sz. Pállal úgymint az ó törvénynek végvetójét, és úgymint az új törvénynek állatoját vagy szerzőjét. Úgymint az ó törvénynek végvetóje , engedelmeskedik ö a’ törvénynek ; úgymint szerzője pedig az új törvénynek , törvényt szab ’s ád ki. Úgymint az ó törvénynek végvetóje, bétölti a’ Zsidók* környúlmetéíését $ úgymint

(A) S. Bernardus.

J