Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 3S7 )

lőtt látszattal?, midőn belsőképen megvilágosít- tatván , megbátoríttatván , s megerÖsíttetvén beszélni kezdettek. Köteles lévén hirdetni Hab gatóimnak az üdvözség’ igazságit , szükséges nékem a’ te segedelmed, és kérem azt tőled Szűz Máriának esedezése által,

A világ a’ boldogtalan állapotban, melly- he hozta őtet a’ bún, nem veheti a’ Sz. Lelket. Ez leginkább érezhető s leghalálosabb jel, mel- lyet Krisztus Jésus adott volna nékünk a’ világ’ kárhoztatásáról ; és kimondván ellene ezt az átkot, nem adta annak egyéb okát, hanem hogy a' világ az ő vakságának fölöttékenységé- ben azt sem tudta, hogy mitsoda az isten Lelke: Az igazságnak lelket, kit e' világ el nem vehet mert nem látja, ötét se' nem tudja ötét. (A) Kötelességek tehát, béhozta Aranyszájú Sz. János, az Evangyéliom’ Hirdetőinek megismér- t- tni a’ világgal azt az Isteni Lelket. És azon igyekezek én e’ beszédben, mellyben ki akarom nektek tenni a’ mi Isteni tiszteletünknek nem tsak legmagasabb, hanem leginkább építő, ’s leginkább megindító titkát. Mikor Sz, Pál Efesusba jövőn kérdezte a' Tanítványoktól kiket ott talált, ha miolta fölvették a’ Hitet vet- ték-é a' Sz. Lelket: Elvettétek-é a' Sz. Lelket minekutána hittetek ? (B) tsudálkozván illy kérdésen, és elbámulván feleiének néki, hogy nem is hallották ha vagyon-é Sz. Lélek : De még azt se hallottuk ha vagyon-é Sz. Lélek,

(C) Hány Keresztények, mondjuk jobban, hány világ’ fiai, a’ Kereszténységnek, mellyet valják , gyalázatjára, élnek mostanában ugyan azon tudatlanságban, és talán még vétkesebÜ tudatlanságban ? Mert nem elég az üdvözségro

(AJ Joan. 14, 17. (B) Act. 19. 2. (C) Ibidem.