Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 344 )

visszanyomta az ö kívánságoknak hiúságát, Kerítek ti tőlem, mondá nékik, hogy az én 'Országomban tisztességesen helyheztessetek ’s ültetessetek, én pedig kérdezem tőletek, ha meg- ikatjátok-é a’ poharát, mellyet én önnön magam előbb mint ti inni fogok ? Mint ha mondotta volna nékik: ámbár kedves Tanítványim vagytok , ha ti nem részesültek abban a’ pohárban , mellyről én szóllok néktek, abban a’ keserűségnek ’s fájdalomnak poharában, nints az én Országomban részetekre se’ hely se’ rend; és valaki e’ föltételt nem akarja bévenni , és «intsen bátorsága ezen a’ próbán által menni, ellene köll mondania az én dicsőségemnek , és bizonyosnak tartania ,hogy ki vagyon rekesztve attól. Es azt megmutatta nékünk ugyan azon Ud vözítő tulajdon személyében, és azt jelentette az ő Apostolinak midőn éppen visszatért abba a’ mennyei országba, mellyet ő elhagyta hogy leszállana e’ földre : Nem ezeket kellet e szenvedni Krisztusnak , es úgy menni be az ö ditsösege'be? (A) Tsudálkoztok ti azon, hogy Krisztus szenvedett, és a’ ti hitetek megháborodik azon; de nem tudjátok-é a’ Szentírást, és nem mondotta-é Ő, hogy a’képen szenvedne, ’s úgy menne be a’ ditsőségbe l Már, ha az szükséges volt a’ Krisztusnak kellett ; nem sziik- séges-é nékünk? és ki panaszolkodhatik egy törvény ellen, mellynek az Isten’ Fia is akar«- ta , ’s tartozott magát alávetni? A’ Szentek is, legalább a’ kegyelem’ törvényebéliek , nem tsak vigasztalták magokat, de örvendettek, s ditsekedtek ez életnek sanyarúságiban, azért hogy mindenkor úgy tekintették ók azokat, nünt ama’ bátorságos és tsaihatatlan útat, mel*

.W. ?4. 26,