Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e

( 303 )

tében , mintsem hadi szándékiban, hadi szán* dékival helyt adatott Fölséged az Istenitisztelet közönséges ügyének. Egyedül hírére a’ Keresztény név’ ellenséginek, félbeszakasztotta fegyve* rinek folyamotját: a’ te királyi isteni félelmed meg nem szenvedhetvén, hogy a* te fegyvered melly egyébkor olly ditsöségesen használtatott, és talán még most is a’ Gondviselés által azoknak a’ hitetleneknek viszszaverésére rendeltetett , valami módon az ó szándékiknak e- lőlraozditására szolgáljon. Tehetségtelen lévén akkor arra, hogy önnön magadról gondolkodjál , és hasznodra fordítsad abban a’ kör- nyűlállásban erőtlenségét azoknak , kiknek e- rejét a’ te karod annyiszor megtörte; kész lévén mindent föláldozni, mihelyest megértetted hogy az Isten’ ügyéről vagyon a’ szó , elfelejtkeztél legigazságosabb kívánságidról , mikor buzgóságodnak ’s hitednek jelét köllött adnod. Azt nevezem én álhatatosságnak , mivel sem a nagyra vágyódásnak, sem a’ haszon keresésnek semmi része nints abban.

De azomban , Fölséges Király , jól tudja Felséged , hogy egy Keresztény Király’ ál- hatatosságának nem köll a’ mellett megmaradnia, hogy köll annak ő benne foglalatoskodnia valaruelly ő hozzá még méltóbb dologban, hogy az tárgyának önnön magának köll lennie és hogy valamint minden minéműségek, mel- Jyehet a’ Vitézekben tsudálunk, kévésé bötsul* tetnének az emberektől, ha az álhatatosság hibázna ; úgy az álhatatosság is kévésé bötsűlte- lik az Istentől , ha az öszvekaptsolva nintsert az ő malasztjával, melly egyedül teszi az ő szemei előtt a’ mi érdemünket. Igen is, azért vette Fölséged az Istentől azt az álhatatosságnak miuéillőségét, hogy megtartsa a* malasztot :és