Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 5. könyv (Pest, 1814) - 10.047e
C 231 ) bennünket legerőszakosabb indulatokba : dé ezeket az indulatokat az Isten Fia visszaverni akarta; és miképen? olly egy módon, mellyet egyedül az ó böltsesége találhatott föl , és meily az ö malasztjának tsudája ; t* í. boldogságot tsinálván nékünk magából a’ rágalmazásból ; nem elégedvén meg azzal hogy mondotta nékünk , mértékeljétek magatokat, győzzétek meg magatokat , erősítsétek ’s vigasztaljátok magatokat; hanem hozzátévén , örvendezzetek ha rágalmaznak ’s szidalmaznak benneteket, ö- rúljeteJíy és vigadjatok. (A) A’ mi vak és magabízott elménknek ez Evangyéliomi állítást ha nem bolondságnak , legalább megjátzodtatás- nak ’s egyúgyüségnek köllött tartania ; de ez az Isten Ember, kinek halgatása nékünk beszéli, megakarja e’ mái napon ismértetni veletek, hogy az az egyúgyúség valóságos böltseség, és hogy a’ mi elménk az iránt kárhoztatott légyen minden örökké való elmék által. Nem panaszolkodik ó semmit az Ó rágalmazói ellen:- miért? azért, hogy úgy tekinti Őket, úgymond Sz. Bernárd , mint az Ő Attya’ parantsolatinak vóghezvivőit, és mint eszközöket, mellyeket az Isten a’ váltság' nagy munkájának Ő személyében való bétellyesítésére választott. Ebben pedig a’ mínémúségben nem panaszolkodhatott Ő ellenek, és távol lévén attól, hogy ellenek támadna , kötelesnek érzi inkább lenni magát hogy bötsúlje őket. Utálja ő a’ rágalmazást de szereti annak foganatját; és azért hogy az Isten’ végezésinek véghezvitele hozzákötve vagyon a’ rágalmazáshoz , mellyet ő rajta tesznek azon isteni végezésekhez való tekintetből nem felel semmit. Az a’ rágalmazás minden igaz(A) Ibid. v. 12.