Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d

C 6 ) \ Bizonyos az Keresztények, hogy az Isten igéje soha nem hirdettetett gyakrabban a’ keresz­ténységben mit a’ mi napjainkban; de egyenlő- képen az is igaz, hogy az az Anyaszentegyház* földébe vettetett jó mag soha nem volt termé­ketlenebb, és a’ Keresztények soha nem vettek abból kevesebb gyürnöhsöt. Nintsenek mosta­nában azok az Evangyéliom’ Hirdetőji, a’ kik ne panaszolkodhassanak, az Istennek, és ne mondhassák Isaiással néki: Uram ki hitt a’ mi hallásunknak? (A) Uram, a’Te igédet hirdet­tük mi; úgy jelentünk meg a’világban mint Te Követid, béfogadtattunk, és bötsülettel fogad­tatjuk be; de találkozott-é valaki, a’ ki hitelt adott volna nekünk? minekutána abban fára­doztunk vdna, hogy az örökké való igazságo­kat te neveddel jelenekké tegyük , minémű vojt annak a* kimenetele? lehetett, hogy egy némelly- kor megindítottuk a’ lelkiisméreteket , hogy fölébresztettük a’ szívekben az itéletidtól való félelmet; de egyébaránt minémú változásokat láttunk az erköltsökben ? és miről ismérhettük meg a’te Szent igédnek foganatját? Az tette régenten , kedves Halgatóim , a* Prófétáknak álmélkodását, és az teszi mostaná­ban az enyimet: kérdezem én, honnan jöhet az az Isten’ igéjének haszontalansága, és kinek köll azt tulajdonítanunk? Magának-é az Isten’ igéiének? A’ Prédikátoroknak-é , kik azt hirde­tik? A’ Keresztényeknek-é , kik azt halgatják ? Mert szükség képen köll azt e’ három eredetek közűi eggyikének tulajdonítanunk. Akarni vá­dolni abban magát az Isten’ igéjét, az igazság* talanság volna , mert nem kevesebbé hatható az mostan, mint volt az Apostolok’ üdéjében ; mórt­(A) Isa, 53. I,

Next

/
Thumbnails
Contents