Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d

( 49 )

az isten és Krisztus Jésus Országának örökse« gében* (A) Figyelmezzetek az én gondolatomra; mert az éppen úgy vagyon, mint ha kiki közülünk mondaná magának, és adja az Isten* hogy annak a’ nagy szentnek példájára akarjuk azt gyakran mondani magunknak! Jói vagyon, minden dolgok közül, mellyeket széles e’ v:Iá- gon szemlélek, és mellyek az én nagyravágyó- dásomnak s kívánatosságomnak tárgyai lehetnének, tehetséges-é valamellyik arra, hogy engem megingasson, ha arról volna a’ szó , hogy adjam az Istennek próbáját az én szerete cinnek ’s hívségemnek, mellyel tartozók néki ? Jöjjünk tzikkelyenként való elólszámláiásra valamint Sz. Pál. Ha én arra jutnék, hogy erőszakos egy üldözést kellene szenvednem, és hatalmomban volna megszabadítanom magamat attól egy, világ szerént megengedtetett, de az Istentől kárhoztatott, boszúállás által* akarnám- é én azt e’ föltétel alatt ? Ha a’ szeteutsének ínostöhasága által végső nyomorúságban látnám lenni magamat, és hogy abból kiköltöznék, tsak rajtam állana, hogy az igazságnak ’s lelki- isméretnek határiból tsak egy lépéssel is kiiktassak , merném-é én azt megpróbálni? Ha a’ legnagyobb földi Fejedelem’ jó akaratjának megnyerése vagy megtartása nem egyébtől fügne , hanem hogy vétkes magam tetszetésével lennék hozzája, lennék-é én avval valóban a’ kötelességemnek kárával? Ha megszegvén egyszer a’ Keresztényi törvényt könnyű volna nékem az által valamelly tisztségre fölemelnem magamat, mellyre nem lehetne másképen kívánkoznom, meggyőzne-é engem az elől menetelre Való kívánság ? Ha a’ hamisság’ útja egyedül va(AjEphea. 5. 5.

IVagy Böjti IV. Kötet*

D