Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d

minden emberekhez szólván: Nem tudjátok-e\ Atyámfiái, hogy az Angyalokat is kell ítélnünk? (A) Ha pedig igaz az, hogy az Angyalokat fogjuk ítélni, mennyivel inkább igaz az, hogy ítélni fogjuk a’ világi embereket. Meg- ismért tehát o mi bennünk egy hatalmat arra hogy ítéljünk, és a’ mód, mellyel ó kimagyarázza magát , kimutatja, hogy ó azt nyilván való V vitat hatatlan hatalomnak lenni bitte? Azt Sz. Ágoston maga magának ellent vetette ezen erköltsitudománynak czikkelyérol írván ; de halgassátok a’ jeles befejezést , meJlyet ó kihozott abból megerősítésére az igazságnak , mellyet én hirdetek néktefc. Jól vagyon, A- tyámfiai, mondá azon Sz. Doktor , tartsuk mi magunkat az iránt Sz. Pál Apostol’ állításához: igaz az, hogy mi egykor Krisztus Jésussal fogunk ülni, hogy ítéljünk; de az úgy lévén, ne előzzük meg tehát azt a’ legföljebb való Bírót, ne legyünk mi gyorsabbak mint ő: mivel tsak akkor fogja ő kozleni velünk a maga' hatalmát, várjuk hogy részesítsen bennünket abban , és alázatosággal ’s békeségestűréssel várjuk azt : egy szóval , magának az Apostolnak állítása szerént, ne ítéljünk üdőnek előtte, se’ az Úr’ eljövetelének előtte. (B) Mert igen tsúfos dolog volna az, ha mi, kik tsak alatvaló Bírák vagyunk, akarnánk ítélni Krisztus Jésus előtt, a' ki legföljebb való Bíró.

Vegyétek pedig észre, mondja ismét tsu- dálkozásra méltóképen Sz. Ágoston , meddig Krisztus Jésus e’ földön maradott, ámbár melly tellyes urasággal bírt, soha nem élt ő avval arra , hogy ítélte volna a’ bűnösöket; ő mentette ő eltűrte, ő védelmezte őket, ő megkegyelme- ( i6o ) (A) Ibid. v, 3. (B) 1. Cor. 4, 5.

zett