Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
tetett meg. (A) ollyképen, hogy abból a* boldog lakásból, a’ hol Ábrahám nyugszik, nem lehet többé leesni abba a’ kínok’ helyébe , a' hol szenved a dúsgazdag, és abból a’ kínok’ helyéből, a’ hol szenved a’ dúsgazdag , nem lehet többét föl menni abba a' boldog lakásba a’ hol Abrahám megmásolhatatlan nyugodalommal él: miért? azért, hogy az egyikben nem lehet többé elveszteni a’ kegyelmet, és a’ másikban nem lehet többé helyrehozni az elmúltat : Hogy azok, a' kik innét által akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnét ide által ne jöhessenek. (B) De mit ? mindenkor szenvedni, es oily hosszas és olly kegyetlen szenvedések által semmit le nem fizetni; lehet-é azt megfogni ? Fogjátok meg azt, Kedves Halgatóim, vagy ne fogjátok meg, azért a’ dolog nem kevesebbé a’ hitetek’ ágazatja az. Origenes kételkedni akart a’ felól, és mások is , valamint ó, a boldogtalan örökkévalóságot esztendők’ századinak bizonyos számában határozták meg ! mert, az ó tévelygéseknek gyámolítására mondották ók, se’ jóságát az Istennek nem illeti mindenkor büntetni a’ teremtéseket, mellyeket ó al-^ kötött, és az életnek, olly rövid életnek, bűneiért olly elégtételt kívánni, mellynek soha vége nem lesz. E’képen okoskodtanak ók : de én, Tertulliánussal ’s Szent Ágostonnal , ú- gyan az ó áliításikból tellyeséggel ellenkező következést hozok ki; mert jó az Isten, ki nem tudja azt í de az a’ jóság, úgymond Tertulliá- nus, az Istenben nem tsak irgalmasság, hanem szentség is : mindenkor fönálló szentség pedig mindenkor ellensége a’ bűnnek, és szüksé* (A) Lue. 61. 36. (B) Ibidem,