Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
dók magamban egy pokolban lévő léleknek állapotjáról, és az 6 kárhoztatásáról. Emlékezzél meg, Fiam, mondja Abrahám a’ boldogtalan gazdagnak, hogy jókat vettél éltedben; (A) de emlékezzél meg egyszersmind a’ visz- sza élésről is, mellyet tettéi azokkal. Két igen gyötrelmes látások , úgymond Arany.,zájú Szent János, egy kárhozott léleknek : látása a’ javaknak, meliyekkel ö olly gonoszul élt volna, és látása a’ rosszaknak, mellyeket ó elkövetett volna : mind eggyik mind másik, a’ Kristus Jésus’ szándéka szerént, egyenlöképen szükséges a' természeti indulatink’ háborgásinak megállítására és a’ keresztényi böltsességnek útaiban való megerősítésünkre. Első látás, melly kínozni fogja a’ kárhozottat, a földi javak, mellyeket ő bírt, és mel- lyekben tette az ő életénék állított boldogságát, de mellyek legszomorúabb változás által fogják tenni az ö büntetését v és leghalálosabb keserűségeket fognak okozni néki. Nem azért, hogy azokat elvesztette; mert ámbár hogyan ragaszkodott ö azokhoz, nem indulhatand meg ő azon, és igen megfogja ismérni azoknak hiúságát és semmivoltát: hanem azért, hogy örök üdvözségénél nagyobban szerette azokat, hogy az Isten ellen élt azokkal, hogy önnön magának elvesztésére használta azokat. Ah ! fogja mondani az a’ legkegyetlenebb s legelevenebb bánattól maratott gazdag! merta’ Szent Lélek e’képen beszélteti a’ Szentírásban a’ kárhozottakat: ha én Isten szerént kéméllettem volna meg azokat a’ szerentse’ javait; ha a’Kereszténységnek törvényihez , és az én állapotomnak kötelességihez képest segítettem volna azokból — < 48 ) — a’ (B) Luc. 16. 23.
