Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

C 4j )

az ó lelke az" Istennek iteiöszéke' elejébe vitet« vén, ottan az ő kárhoztatásának Szentenciáját vette, és egyszerre mint egy eltemettetek a’ pokolban. Szörnyű képe annak, a’ mi igen közönségesen történik az é világi gazdagokkal ’s Nagyokkal! Hogy nem lehet nékem, Keresztények , jelenné tévén nektek annak az örök kárhozatnak egész iszonyúságát, megtanítanom benneteket félni attól, s kerülni azt! Hirdetni a’ poklot az Udvarnál, azaz evangyéliomi szolgálatnak kötelessége; és Isten ne adja, hogy a’ Prédikátor ama’ hamis okosság által, vagy az ó Halgatói’ megvesztegetett száj ok’ ízének való rút maga’ alávetése által , elhalgasson olly nagy értékű dolgot, és azt a’ mi isteni tiszteletünknek fundamentomúl szolgáló tzikkelyét. Nem-é az Udvarnál inkább, mint sem akár hol másutt, köll arról a’nagy ‘dologról beszéljem, és egész o erejében beszélleni, mivel az Udvarnál vagyon az ember nagyobban kitéve a’ dús gazdag boldogtalan sorsának? Nem a- karok én híjában való rettegéseket belétek ütni, semmit nem kívánok öregbíteni, semmit igen messze űzni: a’ Szent hirdető székben, a’ hol én beszéllek, soha se’ szabad azt tselekedni; és az igazság, mellyet én hirdetek néktek, már önnön magában olly rettenetes, hogy a’ végre, hogy üdvözséges egy rémüléssel bétöltse- lek benneteket , elég azt a’ hitnek együgyűségé- ben élőtökbe tennem. Azt fogom én tselekedni e’ beszédben.

Az Isten azt a’ kérdést tette régenten Jób- nak, ha megnyiltak-é valaha néki a’ halálnak kapui , es ha látta-é azokat a’ setét tömlötzöket, a’ hol köll a’ gonosztevő lelkeknek az ő igazságának kemény büntetésit örökké szenvedniek: Megnyit attak-é neked a halál kapui, és a