Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
( s ) tói kárhoztatott világ felól, legigazabb, úgy látszik nékem, az, mellyet-ád nekünk a’ felöl a’ szerelmes Tanítvány Szent János Evangyé- lista, midőn mondja nekünk, hogy minden, a’ mi a’ világban vagyon, nem egyéb, hanem testnek kívánsága, vagy szemeknek kívánsága, vagy az életnek kevélysége: Mert valami e világban vagyon a test kívánsága, és a’ szemek kívánsága , és az élet kevélysége. (A) Szemeknek kívánsága, melly bésúgván az embernek titkos megúnását annak, a’ mié vagyon kívántatja s keresteti vele azt, a’ mié nintseri. Életnek kevélysége , melly az embert önnön magának fölötte fölemelvén , megvetést szerez néki másokhoz, és az Istent is elfelejteti vele. Testnek kívánsága, melly a’ gyönyörűségnek édesgetése által , elámítván az ember’ okosságát , az ó érzékenységinek rabos szolgájává teszi ötét. Azok , úgymond Szent Ágoston, a’ három ragadoványos nyavalyák, mellyek elterjedtek a’ világban, és annak legegésségesebb részeit megszökték. Szemeknek kívánsága, vagy nyerésre való kívánság, melly minden rosznak , de különösen az igazságtalanságnak gyökere. Életnek kevélysége, melly ellensége a’ szeretetnek , melly szintén az istentelenségre vezet. Testnek kívánsága, a’ honnan szármoz- nak a’ tisztátalan természeti indúlatok, és a honnan jönnek a’ leggyalázatosabb gonosztételek. Már , úgy találom én, Keresztények, hogy a’ gazdagság, a vissza élés miatt, mellyet tesz avval a’ világ, tárgyúi szolgál e’ három boldogtalan kívánságoknak, és hogy a’ legközönségesebb, valamint a’ legtermészetesebb ok, miért igazságtalanok, kevéiyek, testi gyönyö(A) i. Joan. 2. 16.
