Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

magokat ítélnek , ha nem akarnak ítéltetni az Istentől. Valóban, hogy ki fejtsem nektek gondolato­mat, és hogy megigazoljam azt az Evángyéli- ombélt gazdag ellen hozatott kárkoztatásnak szententziáját, noha az Ur’ végezesinek, a’ mint a’ Királyi Próféta beszéli, nintsen szük­ségek a’ mi megigazlásinkra, és önnön magok által megigazolják azok magokat: Az Ur ítéleti igazak, megigazultak ö magoknak. (A) Meg- játszodtatás azt hinni, hogy mihelyest valaki gazdag, azonnal jussa vagyon arra, hogy köl­tségesebben , ’s úriásabban éljen, és hogy a1 pompának , költségnek , ’s lakozásnak a’ javak­hoz képest köll nevelkedniek. Ha én a’ felŐL a’ pogányságnak erköltsi tudományától értekez­nék, szolgáltatna talán az nékem valamit ol- lyast, a’ mivel sok keresztényeket megpirítanék s megszégyenítenek , kik , nem tekintvén az ő tágulásokat, még lélek szerént valók, és tökéi- letesek lenni kívánnak az ő isteni tisteietekben ; mert abban, valamint sok más dolgokban, a’ pogányok , kiknek vakságát ’s hitetlenségét mi sírjuk, tanítottak minket a’ mi kötelességünk­re. Azt hitték ók, hogy azért, hogy valaki gazdag, nem köl néki kevessebbé regulázott- nak, kevesebbé tisztaságosnak, kevesebbé jó­zannak, az életnek alkalmatosságitól kevesebbé távozónak lenni; és hogy azért élni a’ javakkal, hogy a’ testét kéméllje, hogy érzékenységinek eleget tegyen, hogy puhaságban s gyönyörű­ségben éljen , az egy rendetlenség, mellyet maga az ember’ okossága kárhoztat. Nem fogok én megtagadni magamtól sem­mit, mondod te, mert nekem nagy jövedel* — (33 ^ — (A) Peak ,i8. io. Nagy Böjti III. Kötet, c

Next

/
Thumbnails
Contents