Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
C >5* ) — rent való; nem volna olly könnyű megnyerni, többetelne föntartani azt , és nem látna az ember legtökélletlenebbeket, és gyakorta leg- szabadabbhitűeket is bötsületet tenni magoknak abból. De az a’ megjátszodíatás, hogy ősz* vezavarják a’ dolgokat , és igaz buzgóságnak ■veszik azt, a’ mi természeti indulat , és merő természeti indulat; akarom mondani, hogy buzgóságnak veszik azt, a’ mi bosszúság , hogy buzgóságnak veszik azt, a’ mi nyughatatlanság, hogy buzgóságnak veszik azt, a’mi tsempesség, hogy buzgóságnak veszik azt, a’ mi irigység, hogy buzgóságnak veszik azt, a’ mi nagyra vágyódás , és haszonkereset : mert ez mind , noha a’ keresztényi buzgóságtól véghetetlenűl távozik, követi azt, és annak minden látszatja meg- vagyon néki. Úgy az irigység siratni látszik a’ felebarátjában a’ hibákat , mellyeket abban észrevenni tetszik néki : úgy a’ nagyra vágyódás, a’ rend’ helyre állításának, vagy fon tartásának Színe alatt uralkodni kívánkozik : úgy a* tsempeskedésnek lelke ezer alkalmatosságokat talál az által elölállani, és magát béavat- jii,úgy egy természet szerént nyughatatlan léleknek elevensége reáviszi őtet hogy önnön magán kívül kimenjen , hogy a’ felebarátjának tökélletlenségihez ragaszkodjon , és találjon azokban okokat, mellyekkel magát mentegesse : úgy a’ komor kedvűség buzgóság1 nevét veszi föl, hogy jussa legyen viszálkodni *s kárhoztatni. De az mind, úgymond Szent Gergely Pápa, nem az az isteni buzgóság, mellyel viseltetett Szent Pál Apostol, midón mondotta a’ Rorinthusiaknak : Isteni buzgó szeretettel szeretlek titeket. (A) Embernek , és indulatos em* (A) 2.Cor. U.2.
