Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

( >33 )

jék a’ szeméremnek ajándékát , minekutána elvesztették azt a’ magok’ megtarfóztathatatlan- sága által: ah! Atyámfiái, monda ismét Aranyszájú Szent János, az az a’ mit én keresek a* világban, de elég haszontalanul, és az az a’mi kételkedni hínszerít engem , ha midőn erről a gonosz tételről vagyon a’ szó, nem ritkább-é még a’ penitentziatartás mint az ártatlanság, és ha nem könnyebb-é tellyeséggel el nem esni, mint az esete után fölkelni. Tudom én azt, kedves Halgatóim, hogy mind eggyike mind másika lehetséges az Istennek ; tudom én azt, hogy a’ Szentírás és a’ hagyomány jeles példákat szolgáltat nékünk a' felől: de mi képen tétetnek azok élőtökbe ? mint a’ malaszt- nak tsuda mívei, mint különös, és renden kívül való történetek; egy Ágoston, egy Magdolna, és mások némellyek különösen arra választattak , hogy irgalmasságnak edényi le-^ gyeitek, de kiknek kevés száma százszor tehe- " tségesebb arra, hogy megreszkettessen benneteket, mint sem hogy maga bízofságra adjon okot néktek.

Mindazonáltal, fogjátok ti mondani nékem, látjuk mi azokat az embereket, testnek vabos szolgáit , fájdalommal megjelenni a’ Peniten- tziatartásnak szentségénél. Fájdalommal, Keresztények? Ah minémü fájdalom! mert hogy lefödözzem néktek a közönséges avval való visszaélést, ha azt nem tudjátok, megjelennek ők , úgymond Kanczellárius Gerzon, a’ Peni- tentziatartásnak Szentségénél sokkal közönségesebben azért, hogy kárhoztattassanak az Istentől, mintsem azért, hogy föloldoztassanak az Ő szolgáitól: megjelennek ők ottan, de olly környűlállásokkal, meliyek igen megismértetik, hogy nem az az ő szándékok, hogy kigyöke-