Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

— ( 121 )

mondja: a* a’ természeti indulat ejfqg végződni , és a’ legkevesebbé kölemetlen szerentséite- tés, mellyet én attól várhatok, az az, hogy el fog az végződni valamelly köllemetlen dolog által ; az az: hogy meg fog az törődni, és unalommá fog változni: de a’ mitől nagyobban köll félnem az az, hogy elfog az végződni talán valamelly fájdalmas dolog által, egy hitetlenség által,melly kétségbe fog ejteni engem, háládatlan-? ság által, mellymeg fog szomoríttani engem, gyalázat által, melly meg fog szégyeníteni engem, melly miatt nem jelenhetek meg a’ világban,melly- nek meséje leszek,meljy abból örökre számkivetni fog engem; azaz, hogy elfog az végződni nálam nélkül és akaratom ellen, minekelőtte el- yégződjön én bennem , és hogy nem egyébért fog az fönmaradni én bennem, hanem hogy elviselhetetlenné tegye nékem az életet, és hogy előre tapasztaljam a’ halálnak minden iszonyúságit. Ah! én Istenem, nem fogjuk meg mi azt; de igaz az , hogy te soha keményebben nem bünteted meg a’ bűnöst, mint általadván ótet az ő rendetlen kívánságinak. Azt hiszi Ö , hogy abban találja föl í^zt ő boldogságát, és előre fett kárhoztatást talál abban. Végezzük el; tisztátalanság, kárhozatnak jele, az volt az első rész. Tisztátalanság, kárhozatnak kezdete, az a' második rész.

MÁSODIK R £ S Z.

Hogy a’ Szent Atyák’ módja szevént beszéljek, és a’ második mondást, mellyet én tettem, a’ Theologiának állításira hozzam, a’ kár- hoztatást egy lélekben mívelni, annyi, mint azt a' végső penitenfziátalanságra vezetni^ inif