Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
C űr ) — toztatlanságának gyümöltsét, azonnal tapasztalja annak keserűségét ; alig hogy megengedi az Ö érzékenységinek azt, a’ mit az Isten’ törvénye tilalmaz néki, azonnal, elkábúltt marad, és általadatik, mint Káin, az ő tulajdon bűnének melly az ó halálos hűntetésévé s kínjává lészen. Úgy látszik, hogy a’ hitnek legelső sugara , melly megvilágosítja ótet, lefödözi néki apnak szörnyűségét ’s undokságát, hogy elvegye tőle annak gyönjmrűségét. Meddig 6 egy gonosz tételeknek boszutálló Istenét hiszi, az az Ő állapotja. Tudom én, és mondottam én azt, hogy ahoz képest, a’ mint p feslett életet visel, akarja ki vetni igáját annak a’ hitnek , melly alkalmatlankodik néki, és hogy a’kívánatosságnak , melly megvakítja ótet, leginkább természet szerént való foganati közűi eggyike az, hogy meg-? gyengíti az Ö elméjében hiedelmét az igazságoknak , mellyek háborgatják, és háborgatván regulában tartják őtet. De ha az által megszaba? dúl a’ penitentziatartásnak üdvözséges háborgatásától, tsak azért szabadul meg attól, hogy más egy még szomorúabb és iszonyúabb háborgásba essen ; mondom a’ természeti indulat ál- tál elragadtatott, es az isteni tiszteletben mga- dozóy elmének háborgásába. Mert a tisztátalan- ságnak ördöge, a’ ki bírja Ótet, vagy egyátal- jában hitetlenné tette ótet, vagy nem; az az: vagy, ellent nem állván az ó rendetlensége , vagyon ó még neminémű tisztelettel az Isten’ igéjének igazságihoz , vagy nintsen többé : ha va- gyoq* hogyan lehet azokat halgatnia » és nem rettegnie? ha pedig nintsen többé, minému bizonyossága lehet eggyébaránt néki tsak önnön magát halgatván ?
