Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
( 102 ) a hol az elme, legalább ha meggyózetik, fsak önnön maga által gyózetik meg, itten pedig a’ test áltaí gyózetik meg. Ezek azon Szent Doktornak a’ szavai: Mert egyéb indul a? tokban a’ lélek önnön magától g y ő- % étik meg; itten pedig szégyelli , hogy a test ellent áll, a’ melly n eki alatsonyabb természettel vettetett alá. (A) De ez a’ gondolat igen lélek szerénj; való arra, hogy kimagyarázza rendetlenségét plly nagy bűnnek jnint az. Aranyszájú Szent János nagyobban megérezhető adiát ád né» künk a’ felől, midőn mondja nekünk, hogy a’ tisztátalanságnak az emberben az a’ rendetlensége, hogy plly szörnyűségekbe viszi az embereket, pnellyekre a’ barmok kívánsága sem megyeri. Mert bizonyos az, hogy az pmberas okosságát, értem a’ megvesztegetett okosságát y a’ kívánatosságának szolgálni kinszerítvén , hogy eleget-tegyen magának , plly gonosztéte- íeket talált föl, mellyeket maga a’ kívánatosság soha nem súgott volna hé néki, és hogy valamint hogy a lelkes állatok között tsak az ember lehet tisztaságos jóv erkölts által, és a’ természet’ törvényinek föllötte, úgy tsak az ember lehet rósz erköltsű, és indulatos a’ természetnek is határin túl. E’képen beszélíett e’ felől Aran3rszáji4 Szent János azoknak az utálatos Varasoknak példájában, mellyekról Moyses’ első Köny vében vagyon emlékezet , és melíyekre kihagyta rohanni az Isten az ő haragjának hevességét. Szerentsétlen Várasok, mellyeknek utálatos bűne annyi más Varasokat elfordított! Mert hány színt’ olly gonosztevő Varasokat nem lát a? Isten, falán a’ Heresy (A) S. Augustinus.
