Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

< 10 )

szeretnünk azokat, és szeretvén azokat, nem tennünk azokból a’ mi legégőbb természeti in- dúlatinknak tárgyát. Ámbár minő ok álljon ellent, ámbár minő törvény tiltsa azt nekünk, ámbár minő lelkiisméretnek ’s isteni tiszteletnek tekintete térítsen el minket attól, a’ kívánatosság gyózedelmet vesz; és megelóztetettek lévén színes látszatjától a’ jónak , melly hízelkedik nekünk , és elámít minket , bézárjuk szemeinket minden más meggondolásnak , hogy egyedül a* mi megjátszodtatásunknak édesgetését kövessük. Ha mi egynémellykor ellent állunk , és hogy az Istennek engedelmeskedjünk, néminemű gyózedelmet veszünk magunkon, az a' gyczedelem az erőszak végett , mellybe telik az nekünk , erőltetett gyözedeiem; a’ természeti indulat fönn áll mindenkor, és a’ tévelygés, mellyben vagyunk, hogy azok a’ javak , melíyeket bálványul imád a' világ, állandó javak, és tehetségesek arra , hogy boldogokká tegyenek minket, szörnyű kívánságot támaszt mi bennünk arra, hogy azokat megr nyerjük, mértékletlen örömet azon, hogy már bírjuk, halálos félelmet attól, hogy elveszejt? jük ; szomorkodunk , hogy kevés vagyon, tapsolunk magunknak, hogy sok vágyói} nekünk azokból,; megijedünk , megháborodunk , kétségbe esünk ahoz képest, a’ mint azok a’ javak kisudamlanak tölünk , és a? mint azoktól magunkat megfosztatni látjuk. Miért? azért, hogy a’ mi megtsalatott és $lfordítatott képze- lésünk jelenné teszi nekünk azokat mint valóságos, és volta képpen való javakat, mellyek* JÓI függ a’ tökélletes boldogság.

Hogy megváljunk azoktól , úgymond A* t*anyszájú Szent János, annak bátorságos, és bibázhatatlan rpódja ^z, hogy azok iicánt v^Í6