Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

mutatván nékik hamvát ánnak a’ nagy embernek, a’ kitol ók dütsekedtek hogy származtak. Onnan jön, hogy elhagyván Izraeliták az Istent a’ pusztában, és botránkoztató egy pártolkodás által megboszontván őtet, midőn Moyses’ távol léteiében arany borjút imádtak, ez a’ bölts Törvénytévő buzgóságtól bátoríttatván, fogta a’ borjút, megégette’s porrá törte, és kínsze- rítette őket annak hamvát meginni, hogy megszégyenítse az Ő bálványozásokat, megmutatván nékik az ő bálványoknak hiúságos voltát. Onnan jön, hogy némelly Keresztény Fejedelmek merő szent gyakorlás által, noha az nem volt kedvéie a’ világnak, hogy elevenebb adíát formáljanak magoknak a’ halálról, nem elégedvén meg azzal, hogy elmélkedtek a’ fölött, érezhetővé ’s illethetövé akarták azt tenni magoknak, és hogy egy némellyek éltekben is az ő palotájokba helyheztettették az ő temetésekre rendeltetett koporsót; mások az Ő legdrágább t^izi eszközik között tartották a’ halál fejet, melly látszatott szünet nélkül mondani nékik : Kmlékezzél meg ember hogy por vagy , és porba térsz. Igen szép ahétatosság az a’ világ’ JNaggyainak , kik az Ő sorsoknak fényességében, elveszvén szemek’ fénye a’ pompától, melly környül veszi őket, tsak nem,nem lehetnek alázatosokká egyébként, hanem a’ halálról való gondolkodás , és megemlékezés által.

Már, akár a’ nagyokról akár a’ kitsinyek- ról szóljunk , ha egyszer az alázatosság birtokába lépett egy szívnek, könnyű béiktatni oda a’ töredelmességet , és penitentziatartást; miért? nem tsak azért , hogy a’ penitentziatartásnak nagy akadálya elvétetett, értem azt a’ maga bizottságnak ’s kevélységnek gyökerét, mellyel mi születünk , hanem azért is , hogy jól meg- (. «8 ) -