Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b
égyéb : az annyi mint az lenni, és nem lenni az. Én Törvény tudó ember vagyok, és nints nékem, a’ mi Törvény tudó embert illet,a’ gazdagságnál s büszkeségnél egyéb: az annyi mint az lenni, és nem lenni az. Én az Anyaszentegyházban vagyok, és nints nékem, a’ mi Egyházi személyt illet, a’ bélyegnél ’s ruhánál egyéb: az annyi mint az lenni, és nem lenni az. Szép látás (foly- tatá tovább ugyan azon Szent Atya a’ Krisztus Jésusnak bizonyos szolgái felöl) szép látás látni ókét egyházi állapotban lenni; de miért? azért,- hogy annak jövedelmét szedjék,hogy a' püspöksüveg alatt, és bíbor’s bársony alatt magokat routo- gassák,éssoha nem azért,hogy az Oltárnál szolgáljanak , soha nem azért hogy" az Isteni szolgálaton jelen legyenek,soha nem azért,hogy a' szegények’ szükségit megsegítsék,hogy a’ népek’ oktatásában foglalatoskodjanak, hogy a’ íelkeknek , meJlyeket reájok bízott a’ gondviselés, épülésén niunkálód- janak. Mitsodák Ók ? nem lehet azt jól megmondani,mivel Ók, tulajdon képpen szólván, se' világiak, se’ Egyháziak , se' Tanátsbeli, se* hadi személyek: Szörnye a’ világnak. Nyissuk föl, Atyámfiái, nyissuk föl e’mái napon szemeinket, és hogy tanuljunk meg jól élni a’ világ’ bötsűletiveí, fsak arra taníts meg minket, ó én Istenem,hogy okosságosok legyünk,mert hogy azoknak kötelességit megfogja az ember, nem kívántatik egyéb , hanem hogy okosságos legyen. Szabadítts ki bennünket, Uram,a’ tévelygésből, a' dolgok felöl lévő hamis adiáinkból, és szélíeszdcf el a* te Evángyéliomodnak világossági álfal a’ tévelygéseket,mellyekbe mi estünk a’ világnak megvesztegetése által. Ne engedd, hogy egy múlandó fényesség elvegye szemünk’ fényét,és hogy a’ hallandó ’s veszendő bötsületek elveszejtessék velünk azt a’ halhatatlan dütsósséget,mellyrete hívói minket,és mellyre vezéreljen bennünket 's a' t. A. ~ ( 49Ő ^ — JÜ