Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 49* )

Végtére, a’ lelkének mindenkor kezei köpött lenni, és mindenkor olly készülettel lenni, hogy vagy az igazságért vagy a’ valóságért maga magát föláldozza; negyedik kínszerítések a’ világ’ bötsúletinek. Mert miért adta néked az Isten azt a’ hitelt ? miért helyheztetett téged mások’ feje’ fölébe, ha nem azért, hogy tegyélné- ki , mikor az ó ügye kívánja, nagyobb áldozatot tönnön magadból ? Hitelesíted te magadat egy némellykor az Apostol’ szavával, hogy a’ ki valamennyi méltóságok közül a’ legszentebb biket kívánja, az dítséretes és tisztességes dolgot kíván: Ha ki püspökséget kíván, jó dolgot kíván. (A) De Sz, Jerónymos bézárja a’ szádat felelvén néked, hogy a’ valamennyi méltóságok közül legszentebbül, azon üdöben, mellyben beszéllett a’ felöl Sz. Pál, legközelebb való készület volt a’ mártyromságra, és a’ halálra. Hozzá teszem én Sz. Jerónymos gondolatához azt, a’ mit ti talán soha megnem fogtál, és a’ mit jó megfognod egyszer, hogy nints az a’ föllebb valóság, nints az a’ méltóság a’ földön, melly elmulaszthatatlanúl ne kínszeritsen téged arra , hogy bizonyos környülállásokban az igazságnak ’s valóságnak mártyra , ártatlanságnak mártyra, isteni tiszteletnek mártyra, Isten’ dütsoségének mártyra legyél ; hogy elköll hagynod akkor minden hasznaidat, és hogy más képpen, ámbár vallás szerént Keresztény vagy, valóban nem egyéb, hanem világi gyönyörűségekben merült^ és kárhoztatott vagy te.

Nehéz az , azt megengedem ; de nem-é igazságos az, úgymond Sz. Ambrus Püspök , hogy minekutánna sokat vettél az Istentől, sokra légy köteles az Istenért? Nem-é úgy rendelte

(A) I. Tina. 3. 1.