Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b
( 4«9 ) — telezi ótet, hogy szüntelen való erőszakot tegyen magán , azért hogy kínszeríti ótet gyakorta sokat szenvedni másoktól; azért, hogy leköti ótet gyötrelmes gondokkal tellyes egy életben, meliyeket nem szabad néki magáról levetni; azért, hogy megkívánja tóle,hogy kész legyen ezer alkalmatosságokban föláldozni ’s fölszentefni magát, mint már a’ valóságnak, már az igazságnak s ártatlanságnak gyózedel- mi áldozatját : olly erőszakokat tenni pedig magán , e’képpen szenvedni, e’képpen mívelödni, eképpen magát föláldozni , annyit tészen-é jmnt nyugodalomban élni, és vagyon-é abban miből megeJégíteni az érzékenységeket? Kezdjük újra. Erőszakot tenni önnön magán, első kín- szerííések a’ világ’ bötsületinek. Mert egy méltóságban lévő ember , ha az ő szívének kíván- sági szerént akar élni , és az Evangyéliomi sanyargatással semmi képpen nem él, miképpen tehet eleget az ö állapotja’ kötelességinek ? Egy Keresztény embernek , ha ó állításul tartja ké- mélleni magát mindenben, és nem kínszeríteni semmiben ; miképpen lehet Isten szerént bétől- tenie tisztségének szolgalatját, gyorsnak lennie az unalmas munkákra, serénynek lennie alkalmatlan üdókben, letennie magát kedve ellen lévő helyeken, a’ hová a’ lelkiismérete szint’ úgy mint a’ hivatala leköti ótet? Ha ő kényén kedvén élő ember, miképpen fog kiállani ezer íarattságokat, meliyeket minden hivatal, kivált nagy értékű hivatal , maga után von ? Szüksé- ges tehát, hogy tanúljon sanyargatni magát, és hogy azt jól megtanulja, hogy jól bétöltse aT helyet , mellyet elfoglal, szükséges, hogy ellene mondjon a’ puhaságnak , és gyönyörűségeknek , melyeket az ő nyugodalmából vészei^ ' *
