Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

C 47s )

liet a’ templom’ oromján, a’ hol gyakorta eí szédül a fejők, másikokat világi fo tisztségekben , a’ hol az ö kötelességeknek , súllyá le nyomja ókét, és mivel az erköltsöknek megvesztegetése majd nem tsalhatatlanul következik onnan, mind eggyikek mind másikok lesiettek ’s botránkoztatók az ó állapotokban. Átok az, melly, az Istennek igaz, de rettenetes ítéletéből , látszik a’ mi napjainkban minden Nagyok’ famíliájához hozzá kötve lenni. Mondanátok ti, hogy az a’ vissza élés törvénnyé vált légyen ennek utána , hogy az Isteni egész Ó böltsességének ’s kegyelmének föllebb valóságával együtt kéntelen légyen alá vetni magát annak. Hogy ez az ifjú az ó házának utolsó szülötte legyen, elég az arra, hogy ne kételkedjen abban, hogy azonnal fog Ó hívatni a Lelki Pásztori rettentő hivatalokra ; ha a’ dolgok megváltoznának, az Ő hivatása szint’ azon kép- pen megváltozna! meddig első szülött lészen a háznál, fon fog az maradni, és azt, úgymondják, azért, hogy a’ famíliának javára való nézve Szükséges, hogy eggyik a’ kettő közül az által menjen elöl. Mondjuk jobban ’s egyenesebben; és azt azért, hogy a vég, mellyet az ember magának föl tesz , és mellyet sók a- hétatos Atyák föl tesznek magoknak, az az, hogy hatalmas famíliákat, és nem hogy keresztény famíliákat, tsinálljanak.

Nern szellők én más egy rendeslenségről, melly evvel öszve kaptsolva vagyon, és melly régenten sóhajtozni kinszerítette Szalvianust , ázt a’ Masszíliai Szent Papot; t. i. hogy abban a’ vak és világ' leikétől megelőzött szülék által tett sorsok’ osztásában, ha több gyermekek között, kik ugyan azon famíliát állatják, vagyon egy megvetendóbb , az mindenkor azaz,