Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 447 )

dékenységért. Nem mondom, hogy nem hágy még az Isten némelykor nagyobb bonösöknek is minden üdőt, ’s minden Szükséges módokat,” de ha ók nem halnak meg akkor vétkes peni« tentziátalanságban , boldogtalan penitentziáta- lanságban, legalább közönségesen titkos, és isméretlen penitentziátalanságban halnak meg; az a’ harmadik rész.

HARMADIK RÉSZ*

MegkölI engednünk , Keresztények , és a’ tapasztalás is megmutatja azt nékünk , hogy az Isten hágy még némelykor a’ bűnösöknek, gonosztételekben töltött élet után, üdót , és módokat arra, hogy magokba száljának holtokkor. Tudom azt is, és igaz az, hogy akkor többek valóban az Isten’ irgalmasságához folyamodnak, az Isten felé fordulnak, penitentzia- tartás által az Istenhez vissza jönni látszatnak* De a’ mit én mondok, és a’ minek ti néktek , valamint nékem, igen rettenetesnek köll látszania, az az, hogy az Istennek ítéloszékénél nem minden pemtentziatartás vétetik be : miért? azért, hogy nem minden pemtentziatartás foganatos penitentziatartás, hanem hogy ezer hamis , és tsalárd penitentziatartások vágynak , mellyekre nem lehet támaszkodni, és mellyek- ból semmi üdvözség’ gyümöltsét nem várhatunk. Ha tehát a’ bűnös színes látszatok által elámítatván, szintén az ó penitentzia tartásában is eltévelyedik , mi lesz abból? siralmas állapot! midőn tudja bizonyosan az ember, hogy Q bűnös, és nem tudja ha penitentzia- tartó*é; megvagyon néki a’ penitentziatartás- nak minden külső látszatja, és talán nintsen meg a’ fondarnentoma annak! A’ honnan kő-