Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 443 )

Istennek gyülölségében , és úgymint kárhoztatott. Mit, fogjátok ti mondani nékem, igazságos tehát az, hogy Ó más hibája miatt elvesz- szen ? Ah! megfelel azon Szent Atya, ha o más hibája miatt vész el, nem más hibájáért ká;hoz- tatik ó , hanem tulajdon maga bűnéért. Az Isten , a’ kit illet a’ felől rendelést tenni, engedi, hogy az ő tulajdon bűne, melly holtakor ki tö- rűitethetett volna , más hibája miatt ne törűltes- sen ki, és hogy Ö a’ kegyelemnek s irgalmasságnak hatalmától , melly alatt volt még, által menjen örökre az igazságnak hatalma alá: Bú- neitekben haltok meg.

De ha a’ bűnös haldokolván önnön maga fohászkodik az orvosság után, ha ö azt kéri, és jiagy kívánságot bizonyít annak megnyerésére, mi történik gyakorta.'' Ah! Keresztények, ez a’ boldogtalanságnak fölözete, és itten köll nékünk föl kiáltanunk : O magasság ! (A) O Isten ta- nátsinak mélysége! Az a’ haldokló bűnös, hasonló a’ szerentsétlen Esauhoz , ki, a’ mint az Apostol mondja , nem talált helyt a' peniten- tziára , noha azt könny hullat ássál kereste volna. (B) Ámbár hogyan kívánkozik ö folyamodni a" kegyelemnek nyilván való forrásihoz , az az: Kiisztus Jésus’ Szentségihez, lehet ó még azok közűi, a’ kikre esik az emberek’ Üdvözítőjének átka , és mivel azok a’ minden embernek nyitva lévő források nintsenek nyitva Ő néki, meghal ó az ö bűnében.

Százszor voltunk mi ama bizonyságok abban vagy legalább százszor hallottunk beszéljem arról. El nyomatik egy ember, midőn leg kevesebbé várja azt; látja magát a’ halálnak kapuinál, és olly szorgos veszedelemnek iszonyú(A) Rom. n. 33. (BJ Haebr. 12. 17.

i»