Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

< 45 )

g áljuk meg lelkiismeretűnket, mint halálunk* óráján megvisgálnánk ; sirassuk bűneinket , mint halálunk’ óráján siratnánk; gyónjuk meg azokat, mint halálunk’ óráján meggyónnánk; vegyük magunkhoz a’ Krisztus Jesus’ Szentségét , mint halálunk’ óráján magunkhoz vennénk: az az, a’ mivel meglehet jobbítanunk minden lágymelegséginket, ’s minden tunyasá- ginkat, a’ mivel megélleszthetjük minden tsele- kedetinket a halálról, és annak közel léteiéről való megemlékezés által.

De bizonytalan az nékem ha közel vagyon- é hozzám, vagy még távol vagyon tőlem a’ halál : megengedem azt , kedves én Halgatóm; mit hozol ki onnan ? Azért, hogy bizonytalan mikor, és melly nap fogsz meghalni, kevesebbé mívelődőnek, kevesebbé vígyázónak, kevesebbé buzgónak köll lenned a’ te kötelességid- nek bétöltéseben ? és az a’ bizonytalanság, melly talán fogásul szolgál néked a' te tunya- ságidnak megigazlására, nem elleniben új ok azoknak kárhoztatására ? mert miért parantsolja a' világ’Üdvözítője nékünk hogy vigyázzunk ? nem tsak azért hogy közel vagyon , hanem azért is hogy bizonytalan a halál, az az: hogy nem tudjuk annak se’ napját, sem óráját : Mert nem tudj át oh a napot, sem az órát. (A) Ah ! Keresztények , Krisztus Jésus kétségkívül igen rosszul okoskodott volna, ha a’ halálnak bizonytalansága neminéműképpen meghitelesítené a’ mi tunyaságinkat ’s lágymelegséginket; de itten tsudálta Szent Ágoston bőJtsességét az Istennek, ki eltitkolta nékünk a’ mi halálunknak napját, hogy hasznosan, és szentül töltesse el velünk életünknek minden napjait.

(Aj Matth. 25. 13,