Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 40? )

szegezték citet.a’ hithez , és tett azok felől egjr- gyenként való elöl számlálást, melly tehetséges arra, hogy a’ legengedetlenebb elméket is meggyőzze a’ felöl. De , a’ mi engem illet, érzem én, hogy abban Krisztus Jésus’ törvényének merő tiszta ’s merő isteni böltsességében vagyon különös nem tudom mi,a’ mi megindít,és a’ mi elragad engem: mert mondom én Rupert Apáturral: mivel hogy vagyon Isten, és hogy legnagyobban megérezhető ’s leginkább nyilván való próbák megmutatják azt nékem; mivel hogy azt az Istent tulajdon tisztelettel , és Isteni tiszteletnek gyakorlása által tisztelnünk Jtöll, nem hibázhatok én föl vévén ezt, melly- ben lefödözök egy böltsességet és Szentséget, melly nem jöhet más honnan, hanem onnan föllülről, és melly vitathatatlanul meghalladja az embert. Ha az világi böltsesség volna, el- vehetné eleinte szemem fényét: de ha tsak a- karnék igyekezni azt megfogni , és jól raegis- mérni, mingyárt találnék abban valamelíy hibát, hogy ki szabadítsam magamat a’ tévelygésből. IN ints egy a’ mienkhez hasonló bolts, az az: merő Szent böltsességü, minden jó erköl- tsöknek fondamentorna fölött állatott böltsessé- gü, isteni tiszteletnél egyéb, mellynek ne lehessen nem akarnom megadni magamat, mivel az ellent szóllás nélkül az Isten’ munkája , és mivel nékem nints mit ellent vetnem annak. Fölkiáltok én még nagyobb okból mint Szent Péter; Uram, jó nekünk itt lenni. (A) Ah! Uram, jó az nékem, és olly jó, mellyet én elegendő képpen nem bötsülhetek , hogy rneg- ismértem a’ te törvényedet, és foil vettem azt: Abban köll nékem megmaradnom, és hogy

(A) Matth. 17. 4*