Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

maga által elegendőül megvilágosodott volt volna arra * hogy annak jeles , és hasznos voltát megismerte volna.

Tudom, kedves Halgatóim , (és e'képpen megyek én által a’ második igazságra, melly i távol legyen hogy meggyengítené az elsőt, még inkább nagyobban megfogja erősíteni azt) tudom, és megengedem azt, hogy voltak minden üdoben a'világban különös lelkek, kik az ö eszelog adiáiktól megelőzöttek lévén, azt a' Keresztényi törvénynek tökélletességét az Ő halárin túl vitték. Figyelmezzetek az én gondolatomra : megérdemli ez a' ti figyelmetességte- ket. Tudom, hogy Szent Ágoston észre vette hogy az Evangyéliorai, rosszul értetett, és hamis buzgósággal védelmeztetett , töhélleteség esztendők’ századinak jártával legnagyobba« megátalkodott eretnekségeket nemzett, és hogy a’ különös nemekre leszáljunk, tudom, hogy az Anyaszentegyháznak kezdetétől fogva támadtak , a’ mint az Apostol mondja, tökélle- teseknek , és megvilágosodottaknak eretnekségig kik kárhoztatták, amazok ugjran a’ házasságot, ezek pedig a’ hússal való élést, eggyikek az ismét fölvett penitentziatartást, mások pedig a* futást az üldözésekben: tulajdon magok’ hatalmával kárhoztatván mindent, a’ mi nem látszatott nékik elegendőül szentnek lenni, és azért nem merő újítókká, hanem Fejedelmekké ’s Törvény hozókká tévén magokat. Tudom, hogy egy a’ Pelágyiusnak megjátszodtatási közül az volt, hogy a’ tanátsokat a' hagyományokkal öszve keverte, és hogy azt állította, p. o. hogy a’ múlandó javaktól való valóságos maga megfosztása nélkül nints üdvözség, néni akarván hogy egy Keresztény bírhasson valamit, a nélkül, hogy hittől szakadásnak vala—. ( *04 )■ —