Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

azokat is, a" kiknek köll köszönnöm életemet, mikor azok , a’ kikkel én a’ vérnek s barátságnak kö- töléki által leg szorossabban egygyesülve vagyok, akadályi az én üdvösségemnek. Azért akkor az * okosság akarja, hogy távozzak tölek , fussam okét, irtózzak tölek; és eképpen köll érteni ezeket a’ Krisztus Jésus' szavait : „ Ha ki hozzám jő, és nem gyűlöli az Attyát és Annyát, — nem lehet tanítványom. " (A) Szó ez,úgy mond Szent Gergely Pápa, melly nem törüli el a* gyermekeknek az ö szülőikhezvaló kötelességeket, hanem kárhoztatja a' törvény szegő szűl- löknek istentelenségét, midőn ók viszsza élnek az o hatalmokkal, hogy ördögök hellyet szolgáljanak az ő gyermekiknek , és a’ veszedelemnek útába bévonnják Őket. És mit, kezdi újra Tertullianus megigazolván ezt az evangyéliomi állítást, a’ Római Katonáknak, hogy a’ katonaságba bevétessenek, megköllött neminémukép- pen tagadniok mind az Attyokat mind az An- nyokat, azoknak kezei között , a' kik parancsoltak nékik, és ez a' fenyétéknek keménysége egyenlő képpen igazságosnak és szükségesnek lenni tartatott: ha tehát a’ Krisztus Jésus ugyan azt a' törvényt bizonyos környűi állásokban reánk veti , t. i. mikor egy fiúnak az ő^Attyához, egy Aszszony állatnak az ő Férjéhez \aló ragaszkodása öszve férhetetlen az Isten’ ügyeivel, és az engedelmességgel, mellyel tartozunk néki, lehet é mondanunk , hogy az által igen sok kívántatik tőlek ?

De miért köllene az embernek kivájni a’ szemét, miért elvágni a’ karját? Megfelelsz te arra, Isteni Üdvözítő, önnön magad, és e' mondásnak keménysége felöl eleget teszel egy

— ( 400 ) —

(AJ Luc. 14. 26.

szóval