Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 393 )

hanem Üdvözítőnk is és Istenünk. Az illet tehát minket, hogy alá vessük magunkat az Ö törvényének , és nem , hogy alá vessük azt a’ mi birságlásunknak ; hogy tartsuk meg tökélle- tes liívséggel az o törvényét, és nem, hogy annak visgalását ama maga bízott szemíülesség- gel tegyük meg.

Mind azon által, Keresztények, úgy ta- láltatik, hogy soha törvény a’ világban nem bir- ságoltatott nagyobban, és szükséges következés képpen nem ostromoltatott nagyobban, mint Krisztus Jésus’ törvénye; és lehet azt mondani arról,a’mit Szent Lélek a’Prédikátor’ Könyvében közönségesen a’ világról mondott: hogy úgy látszik , hogy az Isten különös szándékból az emberek vetekedésinek s versengésinek akarta azt el hagyni : A’ világot az ö vetekedések alá adta. (A) Mert az a törvény, ámbár az Szent és tiszteletre méltó, hozattatán sától fogvást, ha merem e’képpen ki magyarázni magamat, minden Esztendők’ századinak meséje volt* A’ pogány ok, és a’ Kereszténységben is a’ szabad hitnek , a’ testi okosságnak világosságit követvén , vissza vetették azt mint igen magassat, és az emberiséget igen meghal- ladót, az az: mint messze űzött, és az ép okosság által vetett határokon túl ki terjedett tökéin letességet kívánót: és ebemben többen az eretnekek között, az ó értelmektől megeloztetvén, ostromolták azt mint igen természet szerént valót, és igen emberit, az az: ollyat; melly az embernek még igen nagy szabadságot enged, és nem viszi elég messze az általa ki adatott hagyományoknak szoros és kemény kötelességét. Az elsők vádolták azt oktalanságról: a’ máso(AJ Ecclis. 3. 11.